Az 70-szeres brazil egyik rejtélye a Bundesligának, ugyanis akár egy meccsen belül is képes világklasszis és amatőr szintű teljesítményre - bár nem véletlenül lett valaki ilyen sokszoros brazil válogatott... Egyébként, ha jó formában van, a ballábas középpályás a világ egyik legjobban cselező középpályása, s az ördöngős Roberto a brazil nemzeti 11-nek is alaptagja. A Sao Paolo-i születésű fiú a Portuguesa de Desportesben kezdte el pályafutását, majd nagy meglepetésre a Real dél-amerikai játékosmegfigyelői Spanyolországba vitték. Itt eleinte még játszott is 9 meccset, s a Realból is kitűnt remek cseleivel - de hát Fabio Capello mester a fiatal Víctort preferálta, aki mostanában a Deporban játszik (mármint Víctor:)). Az akkori helyzetét nagyon jól jellemzi, hogy még cserének is csak 3. számú volt José Amavisca és Petkovics mögött, Amavisca a változatosság kedvéért szintén a Deporban focizik manapság. A következő évben már alig-alig játszott egy pár kupameccsen, s haza is küldték a Flamengóba, ahonnan Savió érkezett a helyére. Hazai pályán magára talált, s beverekedte magát a brazil válogatottba is, akikkel részt vett a Copa Amerikán 97-ben, s meg is nyerték könnyedén a tornát. Erre már Európában is felfigyeltek, s az akkoriban felfutó Leverkursen lecsapott rá, s klubrekordért, 6.4 millió euróért leigazolták a 24 éves játékost. Részt vett a 98-as VB-n is, bár nem éppen csúcsformában játszotta végig a tornát - talán ennek is köszönhető, hogy Berti Vogst nem számított rá kezdőként Leverkursenben első németországi idényében. Amikor azonban a Bulldogot felváltotta Topmöller az edzői székben, Roberto alapember lett a középpályán, s óriási formába lendült, bekerült az év 11-ébe és a gólpasszlistán is rendre előkelő helyen végzett. Ballackkal, Ramelow-val és Schneiderrel nagyon jó kvartettet alkottak, amit bajnoki és BL-ezüstük is bizonyít. Közben megnyerte második Copa Amerikáját is, de legjobb szezonja 2001-2002 volt, amikor is élete formájában játszva eljutott a bajnokság, a kupa és a BL kapujába is. Az már nem az ő hibája, hogy a szűk keret és a tapasztalatlanság, no meg a pech- és sérülés-széria miatt mindháromszor be kellett érnie az ezüstéremmel. Az már az ő hibája, hogy a BL-döntőt kénytelen volt kihagyni eltiltása miatt, de a Bundesligában kiosztott 16 gólpassza önmagáért beszél. A Bayern is meghallotta ezen szavakat, és 11.5 millió euróért leigazolták a jobb szélre Ballackkal együtt. S kapaszkodjanak meg: kétszer annyit fizettek érte, mint a szezon legjobbjának választott Ballackért! De ha egyszer egy pechjárvány beindul: Felipe Scolari mester nem vitte magával a koreai/japán VB-re, pedig nem biztos, hogy rosszabb játékos mondjuk Ricardinhónál, Edilsonnál, Klebersonnál vagy Gilberto Silvánál, mindenesetre "Big Phil" a Ronaldinho-Juninho jobb szárnyban bízott. Münchenben mindenki azt hitte, hogy itt is folytatja remeklését, de nem volt jó formában, többször is le kellett cserélni, mert már a közönség is kifütyülte:(. Érdekes módon Hitzfeld változatlanul bízott benne, hiszen mindössze 3 meccsről hiányzott, s valóban nincs alternatívája a bajorok szélső középpályásai között, hiszen a többiek valóban jobban védekeznek, de az ő fantáziadús játéka pótolhatatlan a müncheni szürkeségben. S még egy dologban verhetetlen: egy felmérés szerint ő a Bundesliga legjobban kifizetődőbb játékosa, nála a legnagyobb a fizetés/gól-gólpassz arány!!!